A mai 4. választás után eldőlt, hogy az argentin bíboros a 76 éves, Jorge Mario Bergoglio lesz az új pápa, I. Ferenc Pápa néven. Ő az első jezsuita és Európán kívüli pápa. Bergoglio javára írják az argentin katolikus egyház megújítását, amely az egyik leginkább konzervatív volt Latin-Amerikában.
Jorge Mario Bergoglio életrajza:
Az első latin-amerikai és az első jezsuita pápa 1936. december
17-én született Buenos Airesben, olasz bevándorló munkáscsaládban.
Vegyésznek készült, de végül a papi hivatást választotta. A szeminárium
elvégzése után, 1958-ban belépett a jezsuita rendbe. A filozófiai
doktorátus megszerzése után irodalmat, pszichológiát és filozófiát
tanított, 1969-ben szentelték pappá. A kiváló vezetési képességekkel
megáldott Bergoglio 1973-tól hat évig a rend tartományfőnöke, 1980-tól
annak a szemináriumnak a rektora volt, amelyben végzett, doktori
értekezését Németországban készítette el. 1998-ban lett Buenos Aires
érseke, 2001-ben nevezte ki bíborossá II. János Pál pápa, három vatikáni
kongregációnak is tagja, 2005 óta az Argentin Püspöki Konferencia
elnöke. A lengyel pápa halála után tartott konklávén a kiszivárgott
hírek szerint ő volt Joseph Ratzinger bíboros, a későbbi XVI. Benedek
pápa legnagyobb vetélytársa, s állítólag a szoros negyedik forduló után
maga kérte, hogy támogatói ne rá szavazzanak.
Bergoglio konzervatív teológiai nézeteket vall, elutasítja az
abortuszt, a fogamzásgátlást, az azonos neműek házasságát és az
eutanáziát. Ugyanakkor küzd a társadalmi igazságtalanságok ellen,
határozottan kiáll a szegények mellett, ami különösen népszerűvé tette a
válságok sújtotta Argentínában, együttérzést mutat az AIDS-betegekkel
és megrótta azokat a papokat, akik nem voltak hajlandóak megkeresztelni a
házasságon kívül született gyermekeket.
Az evilági dolgokat elutasítja, érsekként sem volt autója,
inkább a tömegközlekedést használta, nem volt hajlandó beköltözni a
fényűző főpapi rezidenciába, s állítólag még ételeit is maga készíti. A
Latin-Amerikában született felszabadítási teológiától (amely szerint az
egyháznak Jézus tanítását követve politikailag is a szegények oldalára
kell állnia) távolságot tart, de közel áll a Comunione e Liberazione
lelkiségi mozgalomhoz. Személye hidat képez a harmadik világhoz: olasz
származású argentin, aki Németországban tanult, jezsuitaként pedig egy
nemzetek fölötti regionális közösség tagja.
Az egyházat megrázó botrányokban érintetlen, s mind a
konzervatív, mind a mérsékeltek tisztelik intelligenciáját, szerénységét
és lelkipásztori munkáját. Megválasztása jelzi, hogy az egyház nagyobb
súlyt helyez az Európán kívüli világra, ahol immár a katolikusok
többsége - egyedül Latin-Amerikában 42 százalékuk - él.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése