Ma Földrajz órán hallottunk egy nagyon brutális - valódi ! - történetet :O Szent Bernadett a neve, lehet hogy hallottatok már róla, de ha nem akkor itt most elolvashatjátok :) Több mint 100 éve halott már, és még mindig ugyanúgy néz ki, mint ahogy eltemették.. Olyan mint ha csak egy normális 33 éves nő békésen aludna. Majd töltök fel róla képet.. nagyon durva :O
Lourdes – egy hely Franciaország déli részén. 1858-ig nem sokan
hallottak róla, csak egy eldugott falu volt. Hogyan lett egy „semmi
különös” kisközségből világhírű zarándokhely?
1844. január 7-én Lourdes-ban egy kislány született – Bernadett
Soubirous. Szülei szegények voltak. Édesapja molnár volt, édesanyja
otthon végezte a házkörüli munkát és emellett kilenc gyermeket nevelt.
Bernadett volt a legidősebb.
Bár beteges volt, igyekezett segíteni otthon mindenben. A család anyagi
helyzete nagyon megromlott. Az otthonuktól is el kellett búcsúzni és
csak egy volt börtön egyik kis sötét zárkájában kaptak „lakást”. A
család nélkülözései miatt Bernadettet elküldték nénikéjéhez, hogy ott
őrizze a nyájat. De Bernadett nemsokára visszajött Lourdes-ba. Nem
érdekelte őt a nélkülözés, mert nagyon szeretett volna hittanra járni,
hogy elsőáldozáshoz járulhasson.
Lourdes és Bernadett életének legmeghatározóbb eseménye a 18 jelenés
volt. Ez volt a kezdete a fontos eseményeknek, és ezáltal lett Lourdes
Lourdesdá. Ezért részletesebben erről írok most.
Első jelenés: 1858-ban Bernadett egyik húgával fát ment gyűjteni. A Massabielle barlang előtt Bernadett hirtelen szélfújást hallott, fényt látott, a nagy fényességben egy szép asszony állt fehér ruhában, kék övvel a derekán. Bernadett letérdelt, keresztet vetett, és a Hölggyel együtt imádkozni kezdtek. Ezután a Hölgy eltűnt.
Második jelenés: A szülei tiltása ellenére
Bernadett másodszor is kiment a barlanghoz, mert úgy érezte, hogy újra
jelenése lesz. A Hölgy újra megjelent, és a rózsafüzér elimádkozása
után eltűnt.
Harmadik jelenés: Harmadik alkalommal a Szép
Asszony megszólalt. Megkérte Bernadettet, hogy legyen szíves még
tizenöt alkalommal eljönni a barlanghoz. Bernadett, plébánosa kérésére
vitt egy papírt, s megkérte a Hölgyet, hogy írja rá a nevét. A Hölgy
azt válaszolta, hogy nincs szükség papírra, hanem jegyezzen meg mindent,
amit mond.
Negyedik jelenés: Bernadett égő gyertyával
jött a találkozásra; innen ered a szokás, hogy a barlanghoz ma is égő
gyertyával közelednek a zarándokok.
Ötödik jelenés: A Hölgy egy
személyes imára tanítja a lányt. Ez után a jelenés után Bernadett
szomorú lett.
Hatodik jelenés: A Hölgy hajnalban jelenik
meg Bernadettnek, akit már közel százan kísérnek el a jelenés helyére.
Ezután a lányt beviszik a rendőrségre, hogy kikérdezzék.
Hetedik jelenés: Ekkor már százötvenen kísérik Bernadettet. A Hölgy egy titkot árul el a látnoknak.
Nyolcadik jelenés: A Hölgy üzenete: „Bűnbánat! Bűnbánat! Bűnbánat! Imádkozzatok Istenhez a bűnösökért! Csókolja meg a földet a bűnösökért!”
Kilencedik jelenés: Már háromszázan vannak a jelenésen. A Hölgy arra kéri Bernadettet, hogy igyon a forrásból és egyen füvet a bűnösökért.
Tizedik jelenés: Már nyolcszázan vannak jelen. Csendes jelenés volt, Bernadett megtette a szokásos bűnbánati gesztusokat.
Tizenegyedik jelenés: Már több mint ezer érdeklődő figyeli Bernadettet elragadtatás közben, aki imádkozik, bűnbánat jeléül térdre borul, csókolja a földet.
Tizedik jelenés: Már nyolcszázan vannak jelen. Csendes jelenés volt, Bernadett megtette a szokásos bűnbánati gesztusokat.
Tizenegyedik jelenés: Már több mint ezer érdeklődő figyeli Bernadettet elragadtatás közben, aki imádkozik, bűnbánat jeléül térdre borul, csókolja a földet.
Tizenkettedik jelenés: Ezerötszázan vannak
jelen, most először egy pap is megnézi az elragadtatást. Egy jelenlévő
belemártja kificamodott kezét a forrás vizébe, és keze meggyógyul.
Tizenharmadik jelenés: A Hölgy kéri, hogy papok jöjjenek erre a helyre körmenetben, és építsenek kápolnát. Bernadett elmondja ezeket plébánosának, aki továbbra is a Hölgy nevére kíváncsi.
Tizennegyedik jelenés: Háromezren vannak jelen, de a jelenés elmaradt. Később a lány hívást érzett és újra elment a barlanghoz. Akkor megjelent a Hölgy; Bernadett megkérdezte a nevét, de ő csak mosolygott.
Tizenötödik jelenés: Kb. nyolcezren vannak jelen. Csendes jelenés.
Tizenharmadik jelenés: A Hölgy kéri, hogy papok jöjjenek erre a helyre körmenetben, és építsenek kápolnát. Bernadett elmondja ezeket plébánosának, aki továbbra is a Hölgy nevére kíváncsi.
Tizennegyedik jelenés: Háromezren vannak jelen, de a jelenés elmaradt. Később a lány hívást érzett és újra elment a barlanghoz. Akkor megjelent a Hölgy; Bernadett megkérdezte a nevét, de ő csak mosolygott.
Tizenötödik jelenés: Kb. nyolcezren vannak jelen. Csendes jelenés.
Tizenhatodik jelenés: A Hölgy végre elárulja nevét. Ezt mondja: „Én
vagyok a Szeplőtelen Fogantatás”. Bernadett plébánosa felé tartva egész
úton ismétli ezeket a szavakat, hogy el ne felejtse, mert nem értette
azokat.
Tizenhetedik jelenés: Ez alkalommal Bernadett egy égő gyertyát tartott a kezében; a tűz elérte a kezét, de nem égette meg.
Tizennyolcadik jelenés: Bernadett hívást érez, kimegy a barlanghoz. Ekkor látja utoljára megjelenni a Hölgyet. A jelenések után Bernadett az Irgalmas Nővérek kolostorába vonult Nevers városába. A kolostorban egyre gyakrabban jelentkezik betegsége.
Tizenhetedik jelenés: Ez alkalommal Bernadett egy égő gyertyát tartott a kezében; a tűz elérte a kezét, de nem égette meg.
Tizennyolcadik jelenés: Bernadett hívást érez, kimegy a barlanghoz. Ekkor látja utoljára megjelenni a Hölgyet. A jelenések után Bernadett az Irgalmas Nővérek kolostorába vonult Nevers városába. A kolostorban egyre gyakrabban jelentkezik betegsége.
Gyakran betegen végzi el mindennapi feladatait, gondozza a betegeket.
De emellett hűséges Jézushoz és az Ő akaratához. Alázatosságát is sok
próbának tették ki. A kolostorban az elején úgy jellemezték, hogy
semmihez sem ért. Amikor már nagyon jól végezte ápolónői feladatait, ő
lett a főnővér, viszont egy kis idő múlva megint alkalmazottként
kellett tűrnie egy új főnővér parancsait, aki csak rövid ideje dolgozott
a betegek között.
Élete végén lelki sötétségben szenvedett, nem érezte az Isten gyengéd
vigasztalását, de kívülről ezt nem mutatta ki. Kedves, türelmes és
vidám volt. Teljes erejéből törekedett a tökéletes szeretetre. Bernadett
33 évesen halt meg. Utolsó szavai ezek voltak: „Asszonyunk Szűz Mária,
Istennek Szent Anyja, imádkozz értem, szegény bűnösért”.
1925. június 2-án XI. Piusz pápa boldoggá avatta Bernadettet. Szentté avatására 1933. december 8-án került sor.
Teste épségben maradt, ma is a Nevers-i kolostor kápolnájában nyugszik.
A Szűzanya megmondta neki, hogy földi élete nehéz lesz, de boldog lesz
a mennyországban.
Ez mind egy jó történetnek hangzik, ami egy jó filmbe is elmenne.. de nézzük a tényeket... Bernadett 1877-ben meghalt.. Többszőr hallhattunk már olyan emberi leletekről, hogy "épen" maradt a hulla, de minimális bomlási folyamatok elindultak akkor is benne.. De Bernadettben semmi.. tényleg úgy néz ki mint ha csak aludna! Szerintetek csak egy jól megtervezett sír, vagy egy égi csoda?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése