Szent Bernadett csodájának "további elemzései"

Pár nappal ezelőtt raktam ki egy bejegyzést Szent Bernadett csodájáról, találtunk még egy két érdekes dolgot róla :)

A halál jellemző materiálisan nyomon követhető következménye a test lassú elbomlása. Némely szent életű ember holtteste azonban máig megmagyarázhatatlan módon ellenáll a természet e törvényének.

A keresztény egyház szerint romolhatatlanok azok, akiknek teste mumifikálás, balzsamozás vagy a jelenséget magyarázó környezeti hatások nélkül ellenáll az oszlásnak. A világ százegynéhány romolhatatlan szentjének több mint fele Olaszországban nyugszik. A többi a Föld számos pontján - többek között Franciaországban, Spanyolországban, Lengyelországban, Indiában, Peruban és Libanonban. Templomok üvegkoporsói őrzik a több száz éve halott szentek konzerválódott maradványait.

A katolikus hívők úgy tartják, a csodásan megörződött testeket isteni beavatkozás óvja az enyészettől, s az épen maradt test ajándék és egyben bizonyítéka annak, hogy életükben Isten hű szolgái voltak. A tudomány értetlenül áll a jelenség előtt. Előfordult már ugyan, hogy néhány esetben kiderült, a szentet valójában bebalzsamozták, de legtöbbször semmi nyomát nem találták a mumifikálásnak és a környezeti tényezők sem magyarázzák az eseteket.

A 130 éve alvó szépség

A romolhatatlan szentek között a legszebb Bernadett, akit 1879-ben temettek el, majd 30 évvel később, boldoggá avatásakor hantoltak ki, s megdöbbenve tapasztalták, a holttest tökéletesen ép maradt, habár a kezében tartott kereszt és rózsafüzér is oxidálódott.
Két orvos is megvizsgálta a testet, s egymástól függetlenül, a konzultáció lehetősége nélkül ugyanazt a véleményt fogalmazták meg: balzsamozásnak, mesterséges beavatkozásnak nyoma sincs. A jelenség a környezeti hatásokkal sem magyarázható. Bernadett betegsége, a csonttuberkulózis, ami a halálát okozta, a kápolna páratartalma, a halott nyirkos öltözete, a rozsdás rózsafüzér és a megzöldült kereszt, mind-mind ellentmondanak az épen maradt tetemnek.
A testet megmosdatták, átöltöztették, majd újratemették, s ezután 1919-ben és 1925-ben még kétszer exhumálták. Az újabb orvosi vizsgálatok sem találták a mesterséges beavatkozás jelét, és feljegyezték, hogy a holttest állapota szinte változatlan, csupán a bőre feketedett meg és tűnt el egyes helyekről.

Épen maradt belső szervek

A legmeglepőbb felfedezést az utolsó exhumálás alkalmával, a máj eltávolításakor tették,  ez a normális esetben gyorsan lebomló szerv. 46 év elteltével még mindig puha és majdnem tökéletes állagú maradt. Úgy döntöttek, hogy a holttestet üvegkoporsóban állítják ki. Viaszból maszkot készítettek, amely elfedte Bernadett arcát és kezét. Így a látogatók a bőr fekete elszíneződése, a beesett orr és szemek látványa helyett a szent teljes szépségében tudnak gyönyörködni.
Az egyetlen furcsaságot, 1919-ben, a második exhumáláskor észleltek. A szent bőrét kalciumnak tűnő sóréteg borította. A tudósok szerint ez lehet a jele annak, hogy egyfajta természetes mumifikálódás zajlott le, melyet a földben található ásványi anyagok okoztak. Magukba szívták a szövetekből a nedvességet, és ezáltal meggátolták a mikrobák elszaporodását. Az elméletet azonban idáig nem sikerült bebizonyítani, és arra sem sikerült magyarázatot találni, hogy a máj 46 év elteltével miért maradt meg szinte tökéletes állapotban.